Mi a Meissel–Mertens-állandó?

M = lim(Σₚ≤ₙ 1/p − ln ln n)
M ≈ 0,26149721284764278375. Meissel és Mertens, 1874.

Adjuk össze az n-ig terjedő összes prímszám reciprokát: 1/2 + 1/3 + 1/5 + 1/7 + ⋯ + 1/p. Ez nő, de rendkívül lassan: úgy, mint ln(ln(n)). A Meissel–Mertens-állandó M ennek az összegnek és vezető tagjának pontos különbsége, éppen úgy, ahogy az Euler–Mascheroni-állandó γ a harmonikus sor és az ln(n) közötti rés.

A prímreciprokok összege úgy nő, mint ln(ln(n)) + M
Σ_{p≤n} 1/p ≈ ln(ln(n)) + M
M ≈ 0,2615 (Meissel–Mertens-állandó)
n=10-nél: ≈ 0,84 n=100-nál: ≈ 1,18 n=1000-nél: ≈ 1,52 n=10^10-nél: ≈ 2,30
Összehasonlításképpen a harmonikus összeg Σ 1/n ≈ ln(n) + γ – a prímreciprokok sokkal lassabban nőnek.

Euler 1737-ben bizonyította be, hogy az összes prímreciprok összege divergens. Ez lényegesen nehezebb annál, mint belátni, hogy végtelen sok prím van, és mennyiségi képet ad arról, milyen sűrűn helyezkednek el a prímek. Mertens tétele ezután azt mondja, hogy Σ(p≤n) 1/p = ln(ln(n)) + M + O(1/log n), így M adja a pontos konstans tagot.

M és γ: két réskonstans

Az Euler–Mascheroni- és a Meissel–Mertens-állandó egymás melletti összehasonlítása

Euler–Mascheroni γMeissel–Mertens M
Σ 1/n − ln(n) → 0,5772Σ 1/p − ln(ln n) → 0,2615
Minden egész számCsak a prímek

M és γ kapcsolatban állnak: M = γ + Σₚ(ln(1−1/p) + 1/p). Nem ismert, hogy bármelyik irracionális-e. Mindkettőt milliárdnyi tizedesjegyre kiszámították, és transzcendensnek sejtik, de egyikre sincs bizonyítás. M: 0,261497212847642783755426838608669…

Harmonikus összeg és prímreciprokösszeg: mindkettő divergens, de nagyon eltérő ütemben
4.8959.792.935.197.499.79n=10n=100n=1000n=100…

Harmonikus összeg (kék): 2,93; 5,19; 7,49; 9,79. A prímreciprokösszeg (amely ln(ln(n))+M szerint nő) ugyanezeknél csak 0,84; 1,18; 1,52; 1,85.

Analógia az Euler–Mascheroni-állandóval

Az Euler–Mascheroni-állandó, gamma, a harmonikus sor (1 + 1/2 + 1/3 + ... + 1/n) és az ln(n) közötti különbséget méri. A Meissel–Mertens-állandó M ugyanezt a szerepet tölti be a prímreciprokok összege (1/2 + 1/3 + 1/5 + ... + 1/p) és az ln(ln(n)) között. Mindkettő olyan „hibajavító” konstans, amely logaritmikusan növekvő divergens sorokhoz tartozik.

Fő tények a Meissel–Mertens-állandóról

A Meissel–Mertens-állandó M ≈ 0,26149 ugyanazt a szerepet tölti be a prímreciprokoknál, mint az Euler–Mascheroni-állandó a harmonikus sornál. Mertens 1874-ben bizonyította, hogy 1/2 + 1/3 + 1/5 + ... + 1/p = ln(ln(n)) + M + kis hiba. Nem ismert, hogy M irracionális-e. Megjelenik Mertens prímszorzatokról szóló tételében és a sima számok sűrűségében. M és gamma kapcsolatban állnak egy, az összes prímre vett speciális összegen keresztül.

Használat helye
Matematika
Fizika
Mérnöktudomány
🧬Biológia
💻Számítástudomány
📊Statisztika
📈Pénzügy
🎨Művészet
🏛Építészet
Zene
🔐Kriptográfia
🌌Csillagászat
Kémia
🦉Filozófia
🗺Földrajz
🌿Ökológia
Want to test your knowledge?
Question
Mit mond Mertens tétele a prímszámok reciprokairól?
tap · space
1 / 10