Mi a Riemann-zéta-függvény?

ζ(s) = Σ 1/nˢ = ∏ 1/(1-p⁻ˢ)
ζ(2) = π²/6. ζ(3) = Apéry-állandó. Nemtriviális zérusok: Re(s) = 1/2 (nem bizonyított).

A Riemann-zéta-függvény: ζ(s) = 1 + 1/2ˢ + 1/3ˢ + 1/4ˢ + ⋯ Euler a valós változatát tanulmányozta, és megkapta, hogy ζ(2) = π²/6 (a bázeli probléma), továbbá a szorzatképletet: ζ(s) = ∏ 1/(1-p⁻ˢ) minden prímszámra. Riemann 1859-es korszakos dolgozatában terjesztette ki a függvényt komplex számokra.

A ζ(s) értékei páros egész helyeken pontosan ismertek, páratlan helyeken rejtélyesek
A ζ(s) értékei páros egész helyeken pontosan ismertek, páratlan helyeken rejtélyesek

Táblázat a zétafüggvény értékeiről páros egész helyeken

sζ(s)pontos alak
21,64493…π²/6
31,20206…ismeretlen (Apéry)
41,08232…π⁴/90
61,01734…π⁶/945
-2,-4,…0triviális zérusok

Riemann kulcsfelismerése az volt, hogy ζ(s)-t komplex s-re terjesztette ki; a nemtriviális zérusok (ahol ζ(s) = 0 és 0 < Re(s) < 1) szabályozzák a prímszámok eloszlását. Minden zérus egy oszcillációt járul hozzá a prímszámláló függvényhez. Riemann 1859-ben azt sejtette, hogy minden nemtriviális zérus a Re(s) = 1/2 egyenesen fekszik. Ez a Riemann-sejtés.

A kritikus sáv és a Riemann-sejtés
-2,-4,-6… trivial zeros Re=0 Re=1 Re=1/2 critical line 10 trillion zeros verified here. None found off the line. $1M prize a bizonyításhoz

Több mint 10 billió nemtriviális zérusról ellenőrizték, hogy a Re(s) = 1/2 egyenesen fekszik. Ellenpéldát soha nem találtak. A Clay Mathematics Institute 1 millió dollárt ajánl fel a bizonyításért (vagy cáfolatért). Egy bizonyítás a lehető legélesebb hibakorlátot adná a prímszámok eloszlására. A Riemann-sejtés 165 éve bizonyítatlan.

Euler szorzatképlete: prímek és egészek összekapcsolva
ζ(s) = Σ 1/nˢ = Π (1−p⁻ˢ)⁻¹
Bal oldal: összeg minden pozitív egész n felett. Jobb oldal: szorzat minden prímszám p felett.
Az egyenlőség a számtan alaptételét kódolja. Riemann kiterjesztette ζ-t komplex s-re.
A funkcionálegyenlet

A Riemann-zéta-függvény szimmetriát elégít ki: zeta(s) = 2^s * pi^(s-1) * sin(pi*s/2) * Gamma(1-s) * zeta(1-s). Ez kiterjeszti a zétát minden komplex s-re (s = 1 kivételével), és az s helyen vett értéket az 1-s helyen vett értékhez kapcsolja. Ebből következik, hogy a nemtriviális zérusok párokban jönnek: ha s zérus, akkor 1-s is az. A triviális zérusok s = -2, -4, -6, ... helyeken a sin(pi*s/2) tényezőből származnak.

Kapcsolódó témák
Prímek Bázeli probléma Prímszámtétel
Fő tények a Riemann-zéta-függvényről

A Riemann-zéta-függvény: zeta(s) = 1 + 1/2^s + 1/3^s + ... Euler páros egész helyeken kiértékelte: zeta(2) = pi^2/6, zeta(4) = pi^4/90. Riemann 1859-ben kiterjesztette komplex s-re, és azt sejtette, hogy minden nemtriviális zérus a Re(s) = 1/2 egyenesen fekszik. Ez a Riemann-sejtés 165 év után is bizonyítatlan, és 1 millió dolláros Clay Millennium Prize probléma. Több mint 10 billió zérust ellenőriztek a kritikus egyenesen. A zérusok szabályozzák a prímszámok eloszlását: mindegyik zérus egy oszcillációt ad a prímszámláló függvényhez.

Használat helye
Matematika
Fizika
Mérnöktudomány
🧬Biológia
💻Számítástudomány
📊Statisztika
📈Pénzügy
🎨Művészet
🏛Építészet
Zene
🔐Kriptográfia
🌌Csillagászat
Kémia
🦉Filozófia
🗺Földrajz
🌿Ökológia
Want to test your knowledge?
Question
Miért fontos a Riemann-sejtés a prímszámok szempontjából?
tap · space
1 / 10